Gõbölyös Luca, Silke Grabinger-Christian Mittermayr, Nemes Csaba, Almut Rink, Szentesi Csaba

2008. január 31- március 22.

Egyszerû látványként, azaz csak háttérként szerepel a városi tér kortárs képzõmûvészeti munkákban, vagy megjelenik szociális folyamatok helyszíneként is? Sõt már nem is csak elvétve bukkannak fel az itt zajló, aktuális, sokunkat érintõ eseményekre reagáló mûvek, amelyek nem „távoli bolygó“-ként, közömbösen kezelik és láttatják ezt a közeget? Kiderül általuk valami új és jelentõs az itt élõ – de a nyilvánosság számára némileg rejtõzködõ - közösségekrõl? Netán a közvetítésükkel valami – szinte már történelemi távolságban látszó – utólag értelmet nyer vagy magyarázatot lel?
Hasonló kérdések átgondolását kísérelhetjük meg az egy korábban kultikus budapesti zenekar dalából származó, ám még mindig aktuális részletét címül választó kiállítás kapcsán.
Korábban többnyire külföldi mûvészek vettek észre egy-egy meghatározó helyi jelenséget: Almut Rink a `90-es évek elején rendkívül népszerü „Sarló és kalapács“ túrát örökítette meg videokamerájával, Silke Grabinger és Christian Mittermayr pedig az akkoriban betelepült kínai közösség ironikus életmodelljét vázolja fel „Budapest Rules“ c. társasjáték-objektjével. Az elsõ esetben a valóság egy önkényesen kiragadott szegmensének egzotikummá avatására irányuló vágy klisé-szerû látásmódot tükrözõ folyamatot eredményez és gerjeszt a tömegturizmus igényeinek megfelelõen, a másik esetben viszont az itt élõk számára valóban egzotikus életmód válik a mindennapok részévé úgy, hogy bizonyos aspektusai mégis titokzatosak maradnak.
Nemes Csaba a `90-es évek eleje óta készít a városi térben megfigyeltek alapján a szociális szféra változásait megjelenítõ fotósorozatokat, s most is egy hosszú ideje alakuló folyamatot jelenít meg fotó-installációjával, amelyet - a korábbiaktól eltérõen – egy, a munka részeként értelmezett szöveggel egészít ki. Új festményein pedig hol konszenzus erdeményeként felállított, objekt-szerû vallási jelképek, hol ezt teljességgel nélkülözõ emlékmûvek felavatására és hatására reagál. Szentesi Csaba eredeti környezetükbõl kiragadott, emblematikus köztéri szobrok aktuális szerepét elemzi festményein azáltal, hogy rajtuk megjeleníti a legfiatalabb generációnak a nyilvános térben használt vizuális gyakorlatait tükrözõ jelrendszerét. Göbölyös Luca egymást átható fotói és a rajtuk megjelenõ szövegek egy falu és a fõváros között lezajlott gyerekkori utazás és az ezt követö két hét történetét mondják el s megmutatják, hogy az ide érkezõ család hétköznapi létét hogyan befolyásolta szomszédaiknak közéleti pozícióiból fakadó hatalomtudata és az a szereptévesztés, ahogy mindezt a magánszférára is kiterjesztették.
Baglyas Gyuri és Domján Manó Beyond Budapest c. projektjének prezentációja során a legtöbb fõvárosi számára is távoli bolygónak tûnõ 8. kerület jelenlegi kulturális és szociális értékei és jellemzõi mutatkoznak meg.

A kiállítás kurátora: Pilinger Erzsébet