AES+F: A jövő tanúi - Iszlám projekt - Budapest

2019. szept. 12-nov. 9.

Megnyitó: 2019. szept. 12, 19 óra

Az AES+F művészcsoport 1996 és 2003 között hozta létre, majd különböző formákban mutatta be A jövő tanúi – Iszlám projekt c. művét, amelyről Hou Hanru így írt:

„Az ezredvégre egy szorongató kérdés vált meghatározóvá: milyen lesz a világ a következő évszázadban. Egyesek a jövőt mint csodálatos, utópisztikus globális falut látják, amelyben minden ember részese az egységes gazdaság és fejlett technológia áldásainak. Míg mások kataklizmaszerű konfliktust látnak a különböző kulturák között a nyugati civilizáció hanyatlása következtében. Ennek radikális példája az amerikai jövőkutató, Samuel Huntington, aki egy sor akciófilmszerű háborút lát a három nagy vallás által meghatározott civilizáció (a keresztény nyugat, az iszlám és a konfucionizmus) között. Úgy gondolja, ahhoz, hogy a nyugati értékrend (a globális kapitalizmus és a liberális értékek) fennmaradjon, a nyugati országoknak a nem-iszlám és nem-konfuciuszi országokkal kell együttműködnie.

A moszkvai, épp ezért a szovjet hidegháborús propagandát ismerő AES-csoport célja a Jövő tanúi: Iszlám Projekttel (1996-97) Huntington civilizációk összeütközéséről szóló elméletének abszurditását szemléltetni. Ezt az elképzelést végleteking fokozva mutatják meg a „lehető legrosszabb forgatókönyvét”. Számítógépekkel előállitott képeikein a Nyugat nagy fővárosai, New Yorktól Párizsig, Rómától Sydney-ig, Moszkvátol Berlinig jelennek meg, ahogy 2006-ban az iszlám hóditást követően kinézhetnek majd. A Nyugat jelentős kulturális emlékei mecsetekke váltak, iszlám fegyveresek és nomád sátrak vigyázzák őket. S maga a tetőtől talpig iszlám fátylat öltött Szabadság szobor is Függetlenségi Nyilatkozat helyett Koránt szorongat a kezében. Azért, hogy az irónia még egyertelműbb legyen, a művészek 1997-ben létrehozták az „AES Utazási Irodát”, ahol ez a forgatókönyv kiárusításra kerül képeslapokon, bögréken, pólókon, miközben a látogatók kérdőíveket tölthetnek ki.

Ez a hi-tech „Találd ki a jövőt!”- játék központi szerepet tölt be a csoport gondolkodásában, kísérlet a világról alkotott előzetes koncepcióink megkérdőjelezésére. Célja nem csupán a globális geo-politika hatalmi játékait fentartó félelem-ideológia dekonstrukciója, hanem a képek és az azokhoz társított jelentések pszichológiai komplexét is fel kívánja bontani. Az AES egyrészt sokkoló képekkel igyekszik hatást elérni, másrészt olyan kifinomult helyzetet teremteni, amelyben a konvencionális moralitást  a látogató függeszti fel.”

Az AES+F Budapesti panoráma-képe alkalmat ad  - többek között – arra is, hogy a valósággal kapcsolatos elképzeléseinket intenzíven, humorral és figyelemmel vizsgáljuk. Különösen amiatt, hogy az ezredvég óta a különböző okokból kialakult szorongások félelemmé fokozódva a szociális-poltikai folyamatokban meghatározókká váltak, ahogy számos gondolkodó (Martha Nussbaum, Corey Robin, stb.) időközben mindezt elemezte is.

Hou  Hanru szövegét* Sóti Márton fordította.

* Cream. Contemporary Art in Culture”, Phaidon Press, London, 1998, 160-163. old.