Kritika/elemzés/média:
Az Art Detektor fotói a kiállításunkról/ The photos of Art Detektor about the exhibition:
artdetektor.blogspot.hu/2013/03/days-of-labour-nights-of-leisure-art-as.html
Ligetfalvi Gergely: Minden napra/Tárlatvezető, in: Műértő, 2013. március, 5.o.
Kürti Emese: Magán kívül - Nappal munka, éjjel szabadidő - Művészet mint a hétköznap megszakítása, in: Magyar Narancs febr. 14., 34-35.o.
Hogyan képzelhető el - a hétköznapjainkat alkotó - munka és a szabadidő végtelen váltakozásának megszakítása? Azonosíthatjuk a „szökésvonal”-akat a napi létünkbe látszólag beágyazott, megszakíthatatlan körforgással? És végül: elkerülhetjük valóban a - Walter Benjamin által javasolt kifejezéssel - „tapasztalat elértéktelenedésé”-t, amit a modernitás idézett elő?
Az elszegényedett hétköznap megélésének tapasztalatára talán a kortárs művészeti gyakorlatok nyújthatnak ellenszert, azáltal, hogy megszakítják munka és szabadidö folyamát és megtörik az uralkodó látásmódok rendszerét.
A hétköznapi lét egyszerre a banalitás és az elmélyültség, valódi és hiteltelen tereként olyan lappangó lehetőségeket, sponteneitást és szabad mozgást testesít meg, amit a művészet a hétköznapinak – épp kettős dimenziójából eredően - segíthet megvalósítani.
A kisajátítás játékos és szubverziv módjainak döntő fontosságát - Michel de Certeau-val együtt – felismerhetjük, amelyek viszont nem szükségszerűen teljesen új rendszert segítenek elő, hanem sokkal inkább a már meglévők használatát és új életmódokat.
A játékos kisajátítás taktikáját alkalmazta a legtöbb művész a kiállításon látható műveiben, olyan eszközként, amely a hétköznapi tapasztalatot tükrözi s egyúttal fel is függeszti. Így a művészet saját testünket és viselkedési szokásainkat elidegenítő torzító tükörként funkcionál, reflexiós térré válik, olyan területté, ahol új kapcsolati közeget próbálhatunk ki és vizsgálhatunk.
Más, a kiállításon részt vevő művészek viszont a művészet platformjának használatát olyan zónaként választották, ahol a mindennapok látens konfliktusait és a velük járó ellentmondásokat deríthetik fel. A lét mélyen gyökerező ellentmondásai a feloldásukra irányuló kísérletben mutatkoznak meg. S ami nyilvánvalóvá válik, hogy a hétköznap általános gyakorlata vagy - pontosabbá téve - újraformálása nem a megszokott „művészet=élet” vagy „művészet+élet” képlet, hanem sokkal inkább az élet művészete.